1882-ben rutén, zsidó és magyar tutajosok szállítják a máramarosi fát Szegedre a folyón, a város újjá építéséhez. A tutajosok a vízben rátalálnak egy holttestre, amit elásnak a hőség miatt, majd a csendőrök parancsára kiássák. Nem is tudtak róla, hogy Pészach előtt eltűnt egy Sólymosi Eszter nevű cselédlány Tiszaeszláron, és a városbeliek arról suttognak, hogy a zsidók áldozták őt föl az ünnephez. A tutajosok tovább csorognak a Tiszán, de a rendőrség elkapja őket, és válogatott kínzásokkal ráveszik őket, hogy vallják be, hogy segítettek a zsidóknak megtéveszteni a hatóságot. Egy zsidó fiú szintén ellenük vall. A vádlottakat Eötvös Károly képviselő védi, és kemény munkával eléri, hogy ejtsék a vérvádat.